Sziklába harapni nem kellemes, és a fogkorona árakkal is számolni kell
Az iskolai őszi szünet előtti utolsó munkanapon ellátogattam az egyik kedvenc bringás boltomba, hogy a nagyobbik fiamnak sebességmérőt vásároljak. A családunk ugyanis gőzerővel készült egy egész napos kerékpártúrára a budai hegyekben, amit a szünet leglangyosabb időjárású napjára tűztünk ki. Már régóta álmodozott arról a gyermekem, hogy pontosan láthassa egy-egy biciklis kirándulás személyes statisztikáit: a kilométereket, az elért sebességcsúcsokat.
Mivel az idő már felettébb zordra fordult az elmúlt hetekben, úgy éreztem, a biciklis szezont a rajongók többsége már lezárta, és ezt tükrözte a boltban fellelt népsűrűség is: rajtam kívül csupán egyetlen fanatikus kerékpáros tartózkodott az üzletben, aki épp az eladónak mesélt hatalmas beleéléssel egy történetet. Érkezésem előtt nem sokkal kezdhette, és akaratlanul is hallgatójává váltam a nagy hangerővel tartott előadásnak, mely egy ősz eleji kerékpározást elevenített fel az illető egy barátjával.
A Hármashatárhegy környéki kerékpártúra bemutatásába szívesen hallgattam bele. Érdeklődve kezdtem tehát figyelni, és közelebb húzódtam a többiekhez, ezzel is jelezve, hogy immár aktívan részt veszek a beszélgetésben. A tapasztalt bringás által bejárt kalandos útvonalak izgalmas bemutatása után igazán váratlan fordulatként került szóba egy hatalmas bukás, melyet egy meredek, sziklás útvonalon követett el a mesélő. Az első kerék megakadt két szikladarab között, és a kalandvágyó bringás fejjel előre lerepült a járművéről. Az eredmény: a kerékpáros úgy kászálódott fel a hatalmas esés után, hogy a felső metszőfogai közül három erősen lötyögött, az egyik szemfogából pedig letörött egy jókora darab. Egyből tudta, hogy itt bizony fogkoronára lesz szükség, sőt, még akár implantátum is lehet belőle, attól függően, mennyire sérültek a fogak.
Szerencsére a társa megőrizte lélekjelenlétét, és gyorsan rákeresett mobilján a legközelebbi fogászat elérhetőségeire. Szerencsére az éppen rendelő fogorvost sikerült is telefonvégre kapnia, aki eligazította a teendőkről, és biztosította afelől, hogy soron kívül tudják is fogadni a sérültet azonnali ellátásra. Fél óra alatt le is gurultak a II. kerületi fogorvosi rendelőbe, ahol fájdalomcsillapítást követően szakszerűen kezelték a kilazult metszőfogakat, a törött szemfog megjavítása céljából pedig tájékoztatták a pórul járt kerékpárost a fogkorona árak részleteiről és a felépítésének folyamatáról.
A szemfog pótlása elkerülhetetlen volt, hiszen nemcsak esztétikai szempontból lett volna hátrányos törötten hagyni, hanem étkezés közben, erősebb harapást igénylő ételek fogyasztása esetén is komoly gondokat okozott volna. A bringás beszámolt arról is, hogy milyen együttérző figyelmességgel látták el fogainak sérülését, és milyen gondos alapossággal járták körbe a következő lépésként tervezett koronaépítés minden részletét. Úgy érezte, igazán az ő érdekei az elsődlegesek a fogászati csapat minden tagja szemében, és igyekeznek ideális megoldást találni a baleset okozta kellemetlenségre. Olyannyira sikerült is a barátságos, bizalmi légkör felépítése, hogy kalandvágyó barátunkat már nem is érintették rosszul a kapott fogkorona árak. Tisztában volt vele ugyanis, hogy a jól képzett szakemberek kezei között biztonságban érezheti magát, és a modern eszközök és a felhasznált korszerű alapanyagok segítségével a kapott korona minden tekintetben kiválóan pótolja majd a törött fog hiányzó részeit mind funkciójában, mind kinézetében.
Kicsit elszörnyedve hallgattam ezt a történetet, de végül is minden jó, ha vége jó. A fogkorona árak mondjuk elég magasak szoktak lenni, különösen egy magán fogászati rendelőben. De jobban belegondolva az, hogy ilyen gyorsan tudták fogadni, és ilyen profin kezelték a helyzetet, minden pénzt megér. El is kértem a történetmondó biciklistől a fogászat elérhetőségét. Bár remélem velünk nem fog hasonló szerencsétlen baleset történni a túránk alatt.